A Budapesti Operettszinhaz turnéra indult kb egy hónapja. Ausztriában már több helyen voltak fellépéseik, most érnek a müncheni elöadások végére. Ma van az utolsó elötti nap. És óriási szerencsémre ma ott tudtam lenni az elöadáson.

Mesés, csodálatos, fantasztikus volt. Mindig pityergek, mikor eljutok egy-egy elöadásukra. Még ugy is, hogy az elöadás németül szól, nem magyarul. Nagy élmény a Budapesti Operettszínház elöadását látni és hallani.

Rendkívül hálás vagyok a társulatnak, hogy egy ilyen turnét bevállalnak. Egyszerre van bennem végtelen öröm, és mély fájdalom ha arra gondolok, hogy a társulatban biztosan sok anyuka, apuka van, akik hetekig távol vannak a családjuktól.

Engem itthon ébren várt a három éves lányom. Mert hát jó a buli apával, de aludni csak anyával hajlandó.

Az elöadásnak fél 11kor lett vége. Lóhalálában rohantam a metrohoz, de igy is épp csak hazaértem 23  óra elött. Gyors átöltözés, fogmosás és uzsgyi az ágyba.

Milyen szerencse, hogy én megtehetem, hogy láthatom az elöadást és mégis altathatom a kislányomat. Még ha 1 órás késéssel is.